2009-ben ünnepeljük az Osztrák-Magyar Monarchia és Japán kapcsolatfelvételének 140., és a kapcsolat újrafelvételének 50.évfordulóját. Szeretném, ha mi székesfehérváriak is megemlékeznénk ezen évfordulókról.

A Magyar-Japán Baráti Társaság székesfehérvári klubja 2009.-évi programjait ezen évfordulóknak kívánja szentelni. Ennek jegyében 2009.február 13.-án a Városi Könyvtár Budai úti tagkönyvtárával közösen, író-olvasó találkozót szerveztünk.

Bemutatásra került Dr.Umemura Yuko ,zongoraművész, tanár, történész, diplomata, az ELTE Bölcsészettudományi Kara, japán tanszék vezető-helyettesének, Imaoka Dzsúicsiróról, az első,Magyarországon híressé vált tudósról,kutatóról írt, „ A Japán-tengertől a Duna-partig” című könyve. A rendkívül sokoldalú japán írónőt és könyvét Dr.Vihar Judit tanszékvezető, a Magyar-Japán Baráti Társaság elnöke mutatta be. A rendkívül kellemes esten, sok érdekes dolgot tudtunk meg Imaoka viszontagságos életéről, arról a tudósról, aki lefektette a japán-magyar diplomáciai kapcsolatok alapját, amelyet 1938-ban Hadzsime Macumija és Gr.Teleki Pál írt alá. Emellett elsőként készített japán-magyar nagyszótárt, magyar irodalomtörténetet a Halotti beszédről a 20. század elejéig. Rengeteget fordított, többek között Madách: Az ember tragédiája, Petőfi: János vitéz című munkáját. Számos Petőfi, Arany, Kölcsey, és Vörösmarty költeményt ültetett át japánra. Ő készített elsőnek japánok számára magyar nyelvtant is. Centrál kávéházi törzshelyén a jubileumi évben, társaságunk emléktáblát kíván elhelyezni.

Imaoka Dzsúicsiró (1888-1973), aki az 1920-as években kilenc éven át Budapesten élt. Kitűnően elsajátította a magyar nyelvet, jól érezte magát itt, és igen népszerű lett előadásai révén. Baráti kapcsolatba került az akkori magyar társadalom jeles tagjaival, s gazdag tapasztalatot szerzett Magyarországról. A magyar-japán kapcsolatok történetében sokszor említették a nevét, de hiteles életrajza, itteni és otthoni működésének részletes ismertetése most először lát napvilágot. Milyen kapcsolat fűzte Imaokát Horthy kormányzóhoz? Mit írt neki például Bethlen István miniszterelnök, Klebelsberg Kunó miniszter vagy Szabó Lőrinc? Hagyatékából most kerülnek a nyilvánosság elé először ezek az érdekes levelek. Imaoka Japánban Magyarország szószólója lett.

A II.világháború előtt kulturális egyezményt kötött a két ország, ezután katonai szövetségre is léptek. A japán közvélemény akkor nagy figyelemmel kísérte a fejleményeket. Megtudhatjuk, hogy Imaoka tevékenysége hatására milyen kép alakult ki akkor Magyarországról, és az miképpen formálta a japán emberek elképzelését a magyarokról.

A hidegháború korszakában az 1956-os forradalom és szabadságharc kapcsán újra fontos szerep jutott Imaokának. Ő fektette le a két ország most gyümölcsöző kapcsolatainak alapkövét. Imaoka Dzsúicsirónak Magyarország volt a második hazája.

Az ő rendkívüli és izgalmas élettörténetét mutatja be e kötet, új forrásokat felhasználva. Japán iránt jobban és kevésbé érdeklődőknek egyaránt ajánljuk e könyvet, hogy jobban megismerhessék a távoli szigetország magyar vonatkozásait.

A hallgatóság egyhangúan kellemes estének minősítette e programunkat. Akik jelen voltak, különös élményekben volt részük. Két nagyszerű ember tolmácsolásában, egy különös japán ember, tudós, kutató életútját ismerhettük meg. Köszönjük.