|
2009.-ben ünnepeljük az Osztrák-Magyar Monarchia és Japán kapcsolat-felvételének 140.és a kapcsolat újrafelvételének 50. évfordulóját. A Magyar-Japán Baráti Társaság székesfehérvári Klubja - e kettős évfordulónak kívánja szentelni minden ez évi programját. A kettős évforduló alkalmából, partner intézményeinkkel közösen elhatároztuk, hogy a Füvészkertben vásárolt japán cseresznyefák ünnepélyes keretek között kerülnek elültetésre, illetve „örökbefogadásra”, mintegy jelképet állítva a magyar-japán baráti kapcsolatoknak. Szeptember 17.-én Székesfehérváron, a Munkácsy Általános Iskola kertjében került sor - Fejér Megyében a harmadik - szakura-ünnepségre. A program díszvendége TAKAMIZU Hidero szan, a Japán Nagykövetség első titkára,a Kulturális és Sajtó Osztály vezetője volt. A vendégeket az Iskola igazgatója, Móder Józsefné főtanácsos, valamint Tóth Péter rajztanár, tanácsos üdvözölte és mutatta be. Az iskola kellemes meglepetéssel szolgált a vendégeknek: bájos kisdiákok adtak műsort, igazolva azt, hogy gyermekek nélkül nem igazi az ünnep, nemcsak Japánban, de Hazánkban sem. A műsort az alsósok a felsősökkel közösen készítették. A zenét Oláh József vezetésével a 2.c.osztályosok,a verseket a 6./a osztályosok adták elő Kenyérné Karner Mária felkészítő tanár segítségével. A repertoárban, a baráti kapcsolatnak megfelelően, japán, valamint magyar művek szerepeltek. . Takamizu Hidero szan megilletődve mondott köszönetet a meghívásért, és örömmel hallgatta az apróságok produkcióját. 
Az ünnepi-megnyitó beszédemben felidéztem a két évforduló mögötti történelmi korszakokat, az egyes korszakokra jellemző gazdasági, kulturális, oktatási kapcsolatrendszereket, utalva azok kivonatos jellemzőire. Külön kiemelve a mai kapcsolatok töretlen fejlődését, a kettős évforduló jegyében a várható, kölcsönös, színvonalas programok szervezését hazánkban és a távoli Japánban. Tóth Péter tanár úr tolmácsolta a gyermekek kérését, hogy meséljek a szakuráról, a távoli Japánban zajló tavaszi szakura-ünnepségekről. Örömmel tettem eleget: elmondva, hogy a szakura a japánok nemzeti virága, s több mint ezer éve különleges helyet foglal el a japán kultúrában. Megemlítettem, hogy miben különbözik a nálunk ismert fajtától. Egy kora középkori japán krónika szerint már a VIII.századtól kezdve szokás a virágokban való gyönyörködés – a hanami, vagy Ohanami, erősített meg Takamizu szan. Örömmel meséltem a japáni szakura ünnepségekről, melyet volt szerencsém magam is megtapasztalni Tokióban. Ezt követően ajánlottam a jelenlévők figyelmébe az erőteljesen növekedő, formás szakurát és az előtte elhelyezett, Kató Balázs enyingi keramikus művész által készített míves kerámia-emléktáblát: Növekedjen ez a facsemete naggyá, jelképezze sokáig e két nagyszerű, tehetséges nép kapcsolatát, barátságát. Őrizze és ápolja ezt méltósággal a székesfehérvári Munkácsy Mihály Általános iskola tiszteletreméltó tanári kara, és az itt tanuló diákság. különösen a jelen és jövendő tanuló ifjúság! Éljen a Magyar-Japán Barátság! Szép, felemelő és méltó volt ez a kis ünnepség. |
Rendezvények 
