|
Japánban jártam….., avagy Japánból jöttem………? 2009-ben ünnepeljük az Osztrák-Magyar Monarchia és Japán kapcsolatfelvételének 140., és a kapcsolat újrafelvételének 50.évfordulóját. A Magyar-Japán Baráti Társaság székesfehérvári klubja 2009.-évi programjait ezen évfordulóknak kívánja szentelni. Ennek jegyében 2009.május 12.-én a Városi Könyvtár Budai úti könyvtárával közösen szervezte meg május havi programját. Vendégünk volt Radics Éva és kedves Családja, akik Kanazawából érkeztek haza. „Tíz éve úgy jöttem haza Japánból, hogy oda be nem teszem többé a lábamat. Akkor egy 21 fős kórussal jutottam el Kyotóba.” – mondotta Éva asszony. Aztán a véletlen újra e távoli országba sodorta. Ez viszont már nem valami kiruccanás, avagy turistaút volt.” Elindultunk két évre, aztán kilenc év lett belőle.” Másodszorra azonban már férjével érkezett Japánba, ahol két bájos gyermekük született. Norbert a férj, matematikus, egy állásajánlatra érkezett, melyet megnyert. Éva asszony, hivatásos feleség, ám Japánban igen népszerű a Kodály-módszer, így végzettségének megfelelően kórusokat vezet. A hallgatóság örömére a beszélgetésbe bekapcsolódott a férj is,így nem kevés,igen érdekes információt kaphattunk a japán munkamorálról,a munkahelyi fegyelemről,a kollégákkal való kapcsolatokról A két kislányuk pedig párhuzamosan tanult meg japánul és magyarul beszélni. Az agilis Éva asszony mellet nem unatkozhatott a hallgatóság, előadásában a mindennapokra, az ottani életük legapróbb részleteire is kitért. Mesélt a lakásukról, annak berendezéséről, kitért az étkezésükre, az ottani étkezési szokásokról, a japán ételekről, összehasonlítva az itthonival, számtalan fotóval illusztrálva. Fotóikon láthattuk óvodai rendezvényeket, japán gyermekekkel. Sok érdekes hangzott el arról, hogy egy merőben más kultúrát, mennyire sikerül megismerni, egy merőben más mentalitást mennyire sikerült feldolgozniuk. Éva asszony azzal is kedveskedett nekünk, hogy elhozott magával néhány japán használati tárgyat, s bemutatott egy finom ecsetet, amelyben kislánya hajszálai vannak, ilyen tárgyakat Japánban régi hagyományoknak megfelelően készítenek el. Éva asszony lehetőséget adott arra, hogy a hallgatóság kérdéseket tegyen fel. Mondanom sem kell, záporoztak a kérdések, főleg a hölgyek részéről. Az előadás végén, Éva asszony meglepetéseként, az általa hozott yukatába, azaz eredeti japán nyári kimonóba öltözhetett be néhány, vállalkozó szellemű hölgy és kislány. A hallgatóságot pedig eredeti japán teával vendégelték meg. Kellemes est volt! Köszönjük Éva asszony, köszönjük Norbert, hogy elfogadták meghívásunkat, kívánunk minden jót, gazdag élményeket és sok sikert Japánba való visszatérésüket követően. Örömmel látjuk Önöket legközelebb is!  Schwerlichovszky László
|